Београд у слици и речи

лулс k a, најпро само нижа, a- доцнијо и виша гимназија(палилулска ce сада зово IL, јер јо она пре постала потпуна, a теразиска 111. београдска ггогиазија). Бројно стање y њима je сада (крајем 1891 ./92. шк. године) овако: y 11. има наставника 20, ученикаСу 8 одељења) 385; y 111. наставника 1.6, учепшса (у 7 одељеља) 322. Државних je издатака за обе ове гимназ.ије до 120.000 дииара. 3. Београдска р е a лк a (виша реална школа) била je занимљиве судбине. Основана 1844. године за потребе трговачке занатске, она се упо четку звала „ Послепо-трговачко училиште“, a од 1858. године „Трговачка школа“, и тек je y год. 1865. прстворена y праву „Реалку“ по угледу на другејевропске школе те врсте. Имала je најпре само 6, аод 1873., паи даље, 7 разреда, после којих ce и овде полаже испит зрелости. Највећа ce пажња поклања математици, цртању, физици и кемији; ие учи ce ниједан класички, али и пежачки и Француски језик. Остале школске уредбе сличне су гимназИским. Крајем 1890 /91. шк. године имала je 14 наетавникаи 200 ученика. Држава троши на њу гоДИШIБ6 46.000 динара. 3 Виша жеиска школа (женеки лицеј), како по броју наставница и наставника, тако и по броју својих ученица, највећа je средња школа y Београду. Основапа y год. 1863., она служи двојаком циљу; даје жепскиљи потребно опште образовање, више од онога y основној школи, и спрема потоње паставниде y жсистшм (па и мушким) основним школама. Ово je једина средња школа y Србији, чија уредба није претрпела шпсаквих других већих измена, оеим подизања броја разреда; до године 1866. имала je 3, до 1875. 4, до 1886. 5, a од 1886. године има 6 разреда, после којихучитељске приправнице полажу нарочити испит. Особита ce иажља y пастави обраћа српском и туђим живим језицима (Француски, немачки и руски), повесници, женскомручном раду и методици. Покрај женеког наставничког особ.ва (управител.ица, класне учитељице, учитељице јсзика и вештина, и помоћиице) раде y В. Ж. Школи, као хонорарни наставници (за поједине стручне предмоте), и проФесори беогр. средњих и стручних школа. Делокупанје број настав ника 42 (30 учитељица и 12 проФесора); ппсолу су походилеу 1891./92. шк. години 824 y ч е п и ц е y 15 разредних одељења (1., V. и VI. разред имају по 3, IL, 111. и IV. по 2 одељења), смештених y 5 школских зграда. Државних издатака предвиђево je буџетом за 1892. годину 76.000 динара. 3. oсно в н е и прив a 1 н е га к о л е. I. Београд je имао својих ос н о вн и х шк о л a и онда, кад о њима није било никакве државне уредбе. Од године пак 1820. почиње ce жив.ве старање о 1-вима y целој земљи; y почетку треће десетине овога века излази и наредба о светковању заштитиика свих српских школа, Светога Савс, на дан IА'./26. Јануара, иразник, даиас примљен и y свима српским школама изван граница крал,евине Србије. Међу тим, прве државке уредбе о основним школама и њиховој управи датирају ce тек од почетка 30-тих година (као и о средњим школама), Знатнија су закопска уређења од г. 1836., 1844., 1850., 1857. и парочито закон од 1863., који je y главпом вредиосве до 1882 , када јеновим, појевропским угледима скројеним, законом прокламована, сем осталог, о б a в е з н a н ас т a в а. Београд и y том погледу предњачи осталим градовима y Србији:

mier ne suffusaient plus et que le nombre des élèves augmentait depuis 1856 d’une façon très satisfaisante; ce fut en 1859 qu’on créa le gymnase „Teraziska“ et en 1870 le gymnase „Palilulska’', premièrement comme gymnases inférieurs et plus tard supérieurs. A la fin de l’année scolaire 1891/2, le second gymnase avait 20 professeurs et 385 élèves, le troisième gymnase 16 professeurs et 322 élèves. Les dépenses de l’Etat montèrent en tout à 120.000 frcs. 3. L’école r é a 1 e supérieure de Belgrade a un passé très intéressant. Elle fut fondée en 1844 pour la classe industrielle et porta en première ligne le nom d’ „Ecole de commerce de travail“; depuis 1858, elle devint „Ecole de commerce“, simple. Ce ne fut qu’en 1865 qu’elle devint la vraie école réale d’après le système européen. Au commencement elle n’eut que 6 classes, en 1873 elle en reçut une septième avec droit de baccalauréat Les matières principales sont les mathématiques, dessin, physique, chimie, l’allemand et le français; elle possède l’organisation complète d’un gymnase sans les langues classiques. Ses dépenses furent de 46.000 frcs. 4. L’école de filles supérieure (lycée de filles) est d’après le nombre de ses professeurs et élèves la plus grande école moyenne de Belgrade. Elle existe depuis 1863. Elle a deux buts à remplir: l’instruction des filles en général et la préparation des maîtresses d’école. Ce fut la seule école qui n’eut pas à subir beaucoup de changements en Serbie. En 1866 elle avait 3] classes, jusqu’en 1875 elle en eut 4, jusqu’en 1886 cinq et depuis lors elle en a six, après lesquelles les maîtresses d’école peuvent faire leur examen de sortie. On y met beaucoup d’importance à l’étude de la langue serbe, ainsi que des langues étrangères (français, allemand, russe), l’histoire, travaux d’aiguille etc. En dehors des maîtresses d’école (directrice, maîtresses d’études, de langues etc.) il y a encore I—21 —2 professeurs des écoles moyennes de Belgrade qui y enseignent, (en tout 42 professeurs, dont 35 maîtresses d’école). En 1891/2 il y avait 824 élèves réparties dans cinq bâtiments, dont l’entretien revint à l’Etat l’année passée à 76.000 frcs. 3. E c o 1 e s primaires et particulières. I. Belgrade possédait déjà alors des écoles primaires, lorsque Ton n’y connaissait pas encore les lois sur l’instruction. Ce fut à dater de 1820 que les écoles commencèrent à se développer. C’est vers 1830 que le jour de St. Sava est décrété jour de fête pour les écoles, fête que les écoles serbes en dehors de là Serbie acceptèrent aussi comme tel. Les premières lois sur l’instruction datent de Tannée 1830, lorsque furent aussi éditées les lois sur les écoles moyennes. Ensuite vinrent les lois de Tannée 1836, 1844, 1850, 1857 et 1863. Ces dernières, les plus importantes, restèrent en vigueur jusqu’en 1882, lors-

2. A m â s o d i k é s harmadik belgrâdi gymnazium rôvid idôközökben nyiltak meg, mert az elsô belgrâdi gymnazium parallel osztâlyai nagyon is szaporodtak, és tanulôinak szâma mâr az 1856. évtôl kezdve rohamosan növekedett, az 1859. évben alapittatott a „ ï e r a z i s k a “ és 1870-ben a „Г a 1 i 1 u 1 s k a“ gymnasium, elôbb also és késôbb felsô gymnazium is (a Palilulit most 11. nevezik, mert az elöbb lett fögymnazium mint a „Teraziska“, mely most III). Az 1891/92 év végével volt a 11. gymnaziumban 20 tanâr, 385 tanulô, a 111-ban 16 tanâr és 322 tanulö. Az összes âllami kiadâsok 120,000 frankra rugnak. 3. A belgrâdi fôreâliskolânak igen érdekes multja van. Alapittatott 1844-ben keresk.-ipari osztâly részérc és elsô izben ~Munka-kereskedelmi iskola“ nevet viselt ; az 1858. évtôl „Kereskedolrni iskola.“ Csak 1805-ben lett valôdi reâliskola eurôpai minta szerint. Kezdetben csak 6, az 1873. évtoi pedig maig 7 osztâlya van, érettségi vizsgâval. A fôtantârgyak : szâmtan, rajz, fizika, vegytan, tanitjâk a német és franczia nyelvet, de egy klasszikait sem. Mâskülônben gymnaziumi szervezete van. Kiadâs 46,000 frank. 4. Felsô nôi iskola (nôi liceum) tanârai s tanulôinak szâma szerint a legnagyobb kozépiskola Belgrâdban. Fennâll az 1863. év ôta. Két czélnak szolgâl : a nôk âltalânos mûvelôdése és leâny (valamint férfi) iskolâk részére kiképzi a tanitôuôket. Ez az egyedüli kozépiskola Szerbiâban, mely nem volt sok vâltozâsnak kitéve. 1866. évig 3, 1875-ig 4, 188G-ig 5 és ezen évtôl 6 osztâlya van, melyek bevégzése utân a tanitônôk leteszik az âltalânos vagyis tanitôi vizsgât. Nagy sùlyt fektetnek a szerb és az idegen élô nyelvekre (franczia, német és orosz), tôrténelem, nôi kézi munka és methodikâra. A tanitônôkôn Idvül (igazgatônô, osztâlytanârnôk, nyelv és mûvészet tanitônôk és segédek) még a belgrâdi kozép- és szakiskolâkbôl i 2 tanâr (ôsszesen 42 tanâr, kôztük 35 tanitônô) mükôdik az intézetben. Az 1891/92. évben volt 824 tanulô. Az intézet, melyre az âllam 76,000 frankot költött, öt épületben van elbelyezve. 3. Elemi é s m a g â n i s k o 1 â k. I. Belgrâdban mâr akkor is voltak elemi iskolâk, a mikor még nem voltak iskolai tôrvények. Az 1820. évtôl kezdve nagyobb lendületet vett az iskolaügy. A harminczas években mâr el van rendelve a „Szent Szava“ napja, m ;nt az összes iskolâk ünnepe, melyet a szerb iskolâk Szerbiân kivül is elfogadtak ünnepül. Az elsô tôrvények, melyek ez iskolâkrôl szôlnak, a harminczas évek elején keletkeztek, a mikor a kôzépiskolai tôrvényeket is alkottâk. Fontosak az 1836, 1844, 1850, 1857, de fôleg az 1863. évi iskolai tôrvények. Ez utôbbi 1882-ig érvényben maradt, midôn eurôpai mintâjû tôrvénynyel proklamâltâk a kôtelezô iskolalâtog a t â s t. Belgrâd e tekintetbcn is elsô helyen âll Szerbiâban. Az 1890/91. év

Massstab der Dienstjahre) zwischen 2260 bis 5000 Franks ; der Direktor erhält 600 Frk. Direktionszulage. Im Schuljahre 1890/91 hatte das I. Belgrader Gymnasium 23 Professoren und 487 Schüler. Die Auslagen betrugen 70.000 Franks. 2, Das zweite und dritte Belgrader Gymnasium wurde in kurz auf einander folgenden Zeiträumen eröffnet, weil die Parallelklassen des ersten Belgrader Gymnasiums sehr Zunahmen und die Zahl seiner Schüler rapid anwuchs. Im Jahre 1869 wurde das «Teraziska» und 1871 das «Palilulska» Gymnasium gegründet. Anfangs das Unter-, später auch das Obergymnasium. (Das Palilulska wird jetzt 11. genannt, weil dies eher zum Obergymnasium erhoben wurde als das Teraziska, welches jetzt 111. heisst.) Zum Schlüsse des Schuljahres 1891/92 hatte das 11. Gymnasium 20 Professoren und 385 Schüler, das 111. 16 Professoren und 322 Schüler. Die Gesammtausgaben des Staates für diese Anstalten betrugen 120.000 Franks. 3, Die Belgrader Realschule hat eine sehr interessante Vergangenheit. Sie wurde im Jahfe 1844 für die Handelund Gewerbetreibende Klasse errichtet und führte Anfangs den Namen «Arbeits- und Handelsschule », Vom Jahre 1858 ab hiess sie «Handelsschule». Erst im Jahre 1865 wurde sie eine nach europäischem Muster umgestaltete Realschule, Anfangs hatte sie blos 6, seit dem Jahre 1873 bis auf die Jetztzeit 7 Klassen, mit Maturitätsprüfung. Die in derselben gelehrten Hauptgegenstände sind : Arithmetik, Zeichnen, Fisik, Chemie und wird auch die deutsche und französische Sprache daselbst vorgetragen, aber keine einzige klassische Sprache. Ansonsten hat sie die Organisation eines Gymnasiums. Ihre Ausgaben betragen 46.000 Franks. 4, Die höhere Frauenschule (Frauen-Liceum) ist in Betreff der Zahl ihrer Professoren und Schüler die grösste Schule Belgrads. Sie besteht seit 1863 und dient einem Doppelzwecke : zur Hebung des allgemeinen Bildungsgrades der Frauen und zur Heranbildung der Lehrerinen für Mädchen- wie auch für Knabenschulen. Dies ist die einzige Mittelschule in Serbien, welche dem geringsten Wechsel ausgesetzt war. Bis 1866 hatte sie drei, bis 1875 vier, bis 1886 fünf und von da ab sechs Klassen, nach deren Vollendung die Lehrerinen die allgemeine sogenannte Lehrbefähigungsprüfung ablegen. Grosses Gewicht wird auf die Kenntniss der serbischen und fremden lebenden Sprachen (französisch, deutsch, russisch) ferner auf Geschichte, Handarbeit und Methodik gelegt. Ausser den Lehrerinen (.Directrice, Klassenlehrerinen, den Lehrerinen für Sprachen und Kunstgegenstände und den Gehilfen) unterrichten in der Anstalt auch noch I—2 Professoren der Belgrader Mittel- und Fachschulen (zusammen 42 Professoren, darunter 36 Lehrerinen). Im Schuljahre 1891/92 wurde die Anstalt von 824 Schülerinen besucht. Die Anstalt, auf welche der Staat 76.000 Franks verwendet, ist in fünf Gebäuden untergebracht. 3. Elementar und Privatschulen. I. In Belgrad waren schon damals Elementar-schulen, als noch keine Schulgesetze existirten. Vom Jahre 1820 angefangen nahm das Schulwesen einen höheren Aufschwung. Schon in den dreissiger Jahren war der Tag der «heiligen Szava» als Festtag sämmtlicher Schulen angeordnet, welchen auch die serbischen Schulen ausserhalb Serbien zum Festtag bestimmt haben. Die ersten Gesetze, welche von diesen Schulen handeln, entstanden zu Anfang der dreissiger Jahre, zur Zeit als man auch die Mittelschulgesetze schuf. Wichtig sind die Schulgesetze aus den Jahren 1836,1844, 1850, 1857, besonders aber das aus dem Jahre 1863. Letzteres blieb bis 1882 in Kraft, da man mit einem nach europäischen Muster geschaffenem Ge-6* GAZETTE DES ÉTRANGERS. THE FOREIGNERS GAZETTE

43